Látnivalók Hajdúnánáson 

• Mit tudhat az idelátogató a városról? Bizonyára eszébe jut Bocskai fejedelem hűséges hajdúival, talán a nánási szalmafonás, a református templom vagy a strandfürdő.
• Valóban, a város történelme nem büszkélkedhet országos jelentőségű eseményekkel. Itt nem volt országgyűlés, nem dúltak nagy csaták, nem épültek várak, kastélyok, mégis az érdeklődő figyelmét ezernyi apró szépség megragadhatja. Tekintsünk hát körül együtt!
•  
• A város története
• A köztudatban az él, hogy Hajdúnánás teljes egészében hajdútelepítés. A város és a hozzátartozó határrészek története azonban jóval régebbi időkig nyúlik vissza. Az első leleteink a csiszoltkő-korszakból ( i.e. 4500 - 2500 ) származnak. A Gyulai-tanya környékén talált vörös festésű edénytöredékről feltételezhető, hogy a polgár-csőszhalmi festett neolitikus csoport vonzási körzetéhez tartoznak. Rajtuk kívül az alföldi vonaldíszes kerámia népének leleteit találták meg a Fürjhalom mellett és a Nagy Vidi halmon is. Utóbbi mellett előkerült még egy halsütő tál, csontár, kőbalta, amulettként hordott vadkanagyar és két agyag pallos is. A most említett halmon találtak rézkorból származó kerámia töredékeket (tiszapolgári kultúra).
• Legjelentősebb bronzkori leletünk egy Katonadombról származó bronzkés, mely 1964-ben homokkitermelés folyamán került napvilágra. A későbbi századokban itt élt népek több nyomát is megtalálták: szkíta, kelta, szarmata, jazig, avar, bolgár-szláv leletek kerültek be a múzeumokba.
• 2002-ben a Verestenger járás egy homokkitermelésre használt domboldalából honfoglaló sírok kerültek elő. Az ezt követő - a város történetében első - régészeti feltárás során további honfoglaló sírok, valamint szkíta leletek bukkantak elő. A valószínűleg nagyobb kiterjedésű temető feltárása a következő években folytatódik.
• Határunkban kb. 10 helyen bukkantak fel Árpádkori emlékek, közöttük is a legjelentősebb a Vidiföldön található Köveshalom, amely valószínűleg egy elpusztult Árpádkori település maradványait rejti magában.
• Az első írásos említést a Váradi Regestrumban találjuk 1221-ben, ahol lopási ügyek miatt háromszor is megemlítik Nánás nevét. Például vádoltak egy " Homdeum de villa Nanas et servum eusius, nomine Marcellum", azaz Amadé nevű nánási embert Marcellus nevű szolgájával.
• A tatárjárás valószínűleg teljesen elpusztította a települést. Egy 1361-es adat Nánásmonostora helyet teljesen néptelennek mondja. 1411-ben ismét Nánás néven említik, ekkor Dózsa Mátyás földesúr birtoka. 1421-ben ez a terület Brankovics György szerb fejedelemnek adományoztatott, övé volt 1450-ig, amikor is a törökkel történt szövetkezése miatt az országgyűlés megfosztotta a birtoktól, s azt Hunyadi Jánosnak adta. A nagy hadvezér halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet tulajdona lett, majd Mátyás királyé. Az országgyűlés 1490-ben Korvin Jánosnak adományozta, később Szapolyai János birtokolta.
• A mohácsi vész idején Nánás Debrecenhez tartozott, 1564-től viszont Tokajból igazgatták. A XVII. század eleje döntő fordulatot hozott a területnek. Bocskai István fejedelem hűséges szolgálatukat földadománnyal és nemessé tétellel hálálta meg hajdú vitézeinek. 1605 decemberében Korponán 9254 hajdúnak adományozott nemesi rangot és telepített le birtokain családostul. Belőlük kb. 2000 gyalogoshajdú talált otthonra Nánáson, csatlakozva a már itt élő gyér lakossághoz.
• A letelepedés nem ment simán. Bocskai halála után Rudolf király és a magyar nemesek semmissé akarták nyilvánítani a passzust, így a hajdúk ismét fegyvert fogtak. 1611-re azonban kialakult a rendszeres közigazgatás, erről tanúskodik a város kör alakú pecsétje is:" Sigillum Oppidi Nánás.Ap.1611."
• A török időket a Hódoltság határán fekvő Nánás igencsak megsínylette. 1593-ban a török elleni felszabadító háborúnak esik áldozatul a város határa. 1660-ban Szejdi Ahmed basa tatárjai elől a lakosok Tokajba menekülnek. 1663 augusztusában Tiszadobra, majd novemberben Tiszadadára futnak a török elől. A század hetvenes éveiben hajdúink a bujdosó kurucok ellen küzdöttek. 1674-ben még csatát nyernek, az 1676-os esztendő azonban nagy romlást hoz Nánásra: Wesselényi Pál generális leromboltatja a várost.
• 1703-tól a nánási hajdúk Rákóczi zászlai alatt harcolnak. Rákóczi szavaival a hajdúság " tulajdon lovaival és fegyvereivel szolgált, az élelmet is maga adta a legjobb akarattal." Hűen kitartottak, csak 1711 június 29-én tették le a királynak a hűségesküt. 1739-40-ben súlyos pestisjárvány tört ki. 1500 lélekkel lett szegényebb a város. Az 1831-ben tomboló kolera és himlőjárvány 571 életet követelt.
• Az 1848 március 15-i események híre csak 23-án érkezett meg a városba. Az április 11-én szentesített törvények kihirdetését a nép kitörő örömmel fogadta, s másnap hálaadó istentiszteletet tartottak. A délen történt zavargások hírére a város hat gyalog és egy lovasszázadot szerelt fel. A nánási nemzetőrök harcoltak Móga alatt Schwehátnál, Dembinszki seregében, majd Bem vezetésével Erdélyben. A hajdúk vitézségét Kossuth Lajos ecseteli:" … a hajdú nép a szabadság és függetlenség iránt olyan nagy áldozatokkal bizonyította be lelkesedését és buzgóságát, a minővel az egész hazában nem csak oly kis területű és kevés népességű, de terjedelmesebb megyéjű és nagyobb népességű hatóságok se dicsekedhetnek."
• A világosi fegyverletételt az osztrákok bosszúja követte Nánáson is. A volt honvédek után kutattak, a Hajdú-Kerület kiváltságai megsemmisültek, csak az 1867-es Kiegyezéssel kezdődött meg az alkotmányos élet. 1876-ban megszűnt a Hajdú-Kerület, ugyanez év szeptember 4-én megalakult Hajdú megye. Az addigi városvezető, a hadnagy, felvette a polgármester címet. Első polgármesterünk Hadas Benjámin volt.
• A XX. Század eleji építő, szépítő " boldog békeidők" korszaka után a világháborúk véres pokla következett el. Az első 642 fiatal nánási életet követelt, míg a másodikból 1300-1500-an nem tértek haza.
• 1944 október 31-én a szovjet csapatok bevonultak városunkba, ezzel egy több mint 40 évig tartó új rend köszöntött be. Bár a lakosság 1956-ban támogatta a forradalmi törekvéseket, mégis még 33 évet kellett várniuk, hogy bekövetkezzen a rendszerváltás.
• A szalmafonás
• A nánási szalmafonás múltjáról nem rendelkezünk pontos adatokkal. Valószínűleg az 1700-as évek közepén terjedt el nálunk Itáliából behozva magyar katonák által vagy a szomszédos Erdély szalmafonóitól lestük el a mesterséget. A helyi csizmadia céh 1795-ben megerősített alapszabályának XVII. cikkelye már szalmakalapról emlékezik: " A legény műhelyben kalapban dolgozni megtiltatik, ha sipkája vagy szalmakalapja van, abban szabad."
• Gróf Széchenyi István Hajdúnánáson megfordulva többször kifejezést ad csodálkozásának, hogy a nánási nők mennek az utcán, megállnak, beszélgetnek s közben megszakítás nélkül kötik a szalmát.
• 1845-ből olvashatjuk az első jelentősebb híradást a nánási szalmakalapkötésről Csatári Ottó Úti emléklapok című útirajzában.
• " Valahára beérvén a messzi síkon csúcsos tornyával folytonosan előttünk lebegő Nánásra, ezt is csak olyan fecskefészeknek találtam, mint más magyar mezővárost. Meglepő látvány volt rám nézve, hogy a nép minden felől öllel hordta a piacra a szalmakalapot. Nánás lakosai arról híresek, hogy itt, mint mondják, a szopós gyermeken túl a legöregebbik emberig mindenki úgynevezett rézkalapot fon szalmából, - azaz szalmakalapot csinál."
• Az 1850-es években megalapul az első szalmakalapgyár, amely Brunner pesti kalapkereskedő tulajdonában volt. Az 1870-es években feltűntek az első helyi kalapkereskedők, akik eleinte gyalog, később szekéren, majd vonaton bejárták Erdélyt, Kárpátalja városait, sorra került Eger, Miskolc, Rimaszombat, Gyula sőt Havasalföld és Galícia is.
• 1881-ben Mirkó Gáborné dícsérő oklevelet kapott a debreceni ipari kiállításon. 1885-ben országos kiállításon nyert díjat a nánási kalapkötők munkája. Ugyanebben az évben Magi Benjáminné kiváltotta az első szalmakalapkészítő ipart. 1890 körül megjelentek az első német szalmavarrógépek.
• 1891. Sohler István egykori vaskereskedő lerakta szalmakalapgyárának alapjait, amely 1914-ig állt fent. Kb. 250 főnyi gyári munkásnak és 3000 bedolgozónak adott munkalehetőséget. A gyár legnagyobb termelése évi 400 000 kalap volt.
• A két világháború közötti időszakban a gyárak a régihez képest jelentéktelen mennyiségű árut állítottak elő, a kalapkészítés a minimálisra csökkent. 1939-ben az Országos Nép és Családvédelmi Alap támogatásával létrehozták a Közjóléti Szövetkezetet, amelybe 1200 fonatkészítő lépett be.
• A második világháború folyamán a szalmakalap és táska mellett leginkább fűz lövegkosarakat és szalmabotosokat készítettek.
• 1951. május 8-án 12 szalmafonó megalapította a Háziipari Szövetkezetet. 1959-től 1968-ig évente 5-6 milliós értéket állítottak elő. A szövetkezet taglétszáma 400 körül mozgott. 1968-tól bevezették a horgolt, kötött gyermekruházati cikkek készítését, így a fonatkészítők száma évről-évre csökkent. 1988 március 31-én a Háziipari Szövetkezet beolvadt a MODE 3H.Kft-be.
• Séta a városban
•  
•  
• Bármelyik irányból is érkezik az utazó a városba - hacsak valamelyik közútra vagy összekötő kis utcácskára le nem téved - mindenképpen a Köztársaság térre jut el, ahonnan mint a nap sugarai indulnak az utcák a négy égtáj irányába. Ez Hajdúnánás központja, az egykori Bocskai vagy Piac tér. A hajdanvolt gyűlések, vásárok helyszíne mára alaposan megváltozott, de a fák árnyékában meghúzódó szobrainak méltósága, épületeinek szépsége így is sok látnivalót kínál az érdeklődőnek.
• Az ide érkezőnek messziről mutatja az utat a város jelképe, a Tompa Mihály által is megénekelt " nánási sugár torony", amely a maga 62 méterével a környék legmagasabb templomtornya. A templom története több száz évre nyúlik vissza. Az első emlékek Nánásmonostoraként említik a mai város helyén állt egykori falut. Valószínű, hogy ez a monostor lehetett a mai református templom erődje. A tatárjárás elpusztította a települést. 1411 - ben azonban már ismét élt a templom, amelyet négyszög alakú, téglaépítésű, lőrésekkel ellátott fal védett, sarkain kazamata bástyákkal, amelyek neve a nánási nép ajkán " Kása Máté" - vá vált. Az 1990 - es feltárások alapján a falak vastagsága 70 cm, az ovális alaprajzú bástya külső átmérője 6 méter volt. A magassági adatokat a szoboszlói és dorogi maradványok és egy 1860 - as nánási fametszet alapján lehet megbecsülni : ezek szerint a falak magassága 3 méter, míg a bástyáké 8,5 méter lehetett. A kúp formájú bástyatetők zsindellyel fedettek voltak.
• A török időkben oly fontos védelmi feladatokat ellátó erődítmény fokozatosan veszítette el jelentőségét, utolsó éveiben bástyái már csak terménytárolásra szolgáltak, mígnem 1867 - ben véglegesen lebontották őket. 1991 - ben került sor az egyik sarokbástya, valamint a hozzá tartozó néhány méternyi falszakasz rekonstrukciójára. A falon talált helyet a II. világháborús emlékmű, ahol kis réztáblákon a háborúban hősi halált halt nánásiak nevei olvashatóak.
• 1606 - ban a hajdúk betelepedésével a református egyház is megalakult. Az első nánási pap akit név szerint ismerünk az Paksi István 1617- ből.
• 1750 - ben a villámcsapás által megrongált templomot 600 forintért újrazsindelyezték. 1757 - ben egy 856 és egy 376 font súlyú harangot öntettek. 1761 és 1765 között Mária Terézia beleegyezésével kibővítették a templomot, amit az égi tűz másodszor is megrongált. 1791-ben a város vezetése elhatározta egy új templom építését. Az építési munkával Rachbauer József debreceni kőmívest, az ácsmunkával Orbán Mihály, István és György derecskei ácsokat, míg az asztalosteendőkkel Lázár Péter debreceni iparost bízták meg. Alig, hogy felépült, ismét tűzvész rongálta meg a templomot. Ennek következtében 1809-ben újból tornyot építenek díszes tetővel. A következő évben a régi tető egy darabját a déli tető alsó részére helyezték a toronynál az 1810-es felirattal. A torony lényegében ekkor nyerte el mai formáját.
• Az 1866-os és 1867-es évben ismét felújítási munkálatokat végeztek el rajta. 1868-ban 6000 forintért kezdtek bele az orgona építésébe. 1891-ben özv. Nagy Sándorné és Fodor Gáborné adományaként egy 252 kg-os és egy 681 kg-os harang "állt szolgálatba ". A templom legközelebb 1925-ben kap új harangokat, számszerint négyet.
• A főtéren magasodó református templom jelenlegi formája a XIX. század eleji állapotnak megfelelő illetve ahhoz nagyon hasonló. A bronzlemezzel fedett templomtorony copf stílusú, a fiók tornyok alkalmazása erdélyi hatást mutat, míg a homlokzati rész a klasszicizáló hatások ellenére is megőrízte barokk jellegét.A templom belső teret nem sokat változott az elmúlt 200 év alatt. Mivel református templomról van szó, így szentéllyel sem rendelkezik. A templom évszázadokkal ezelőtti tájolása pontosan megfelel a mai katonai és városrendezési alappontoknak is. A déli falon négy nagy ablak világítja meg az északi részt és a belső teret. A szószék is itt, két ablak között lett elhelyezve, nem zavarva a világítást.
• A fából készült emeleti részt és az orgonát az északi, keleti és déli oldalon összesen 12 oszlop támasztja alá. A bevésések szerint egykori építője 1774-ből fennmaradt faanyagokat is felhasznált. A mennyezeten két féle kazetta található. Az egyik fajta téglalapokból építkezik ( 16 db ), a másik bontottabb, belőle 14 db található. Érdekesség, hogy az északi fal közepére felkerült Debrecen város címere, ha nem is tökéletes formában, ami egy hajdúnánási templom esetében több mint meglepő. Feltételezhető, hogy a debreceni központú református egyház iránti tisztelet jeleként került ide a címer.
• A templom két déli kapujának bármelyikén kilépve Kalotai K. Ottó I. világháborús emlékművéhez juthatunk. A kétalakos bronz kompozíció felíratokkal, hősi névsorral, az ország és a hajdúk címerével ellátott talapzaton álló zászlót tartó hajdúnemest és fiatal, kardot fogó, csákót viselő katonát ábrázol. Az alakok mögött törött ágyúkereket és azt átfutó repkényt mintázott a művész. A bármely nézetből reprezentatív körplasztika a hajdú ősök felidézésével a múlt és jelen kapcsolatára utal.
• A templom szomszédságában, a Kossuth utcán áll a Bocskai Mozi épülete, mely érdekes félgömb alakú kupolájával hívja fel magára a figyelmet. 1959-ben építették eklektikus stílusban, napjainkban az Okkal - Másokkal Ifjúsági Ház működik a falain belül.
• Innen továbbsétálva a Polgármesteri Hivatal felé az 1987-ben átadott ivókútnál olthatjuk a szomjunkat. Alkotója Hondromatisz Rigasz ( 1943 - ) görög származású szobrászművész. Az ő munkája az Orvosi Rendelő előtt látható Várandós nő c. kompozíció is.
• A körforgalom közepén láthatjuk a piros-fehér-zöld színű rúdon lobogó országzászlót. Avatására 2006. október 23-án került sor. A tér egyik uralkodó épülete a Köztársaság tér 1. szám alatt álló Polgármesteri Hivatal. A Városháza építésének gondolata már 1847-ben felvetődött, azonban a rá következő évben kitört forradalom és szabadságharc valamint a pénz hiányának következtében az építkezéshez csak 26 év elteltével kezdhettek hozzá. Az újabb tervet 1873-ban terjesztették elő és hagyták jóvá, sőt ebben az évben 62 000 forintnyi költségvetéssel megindították az új Városháza építését. A Vecsei Imre vasúti mérnök által megálmodott és az eklektikus ( kissé mór ) stílusban megépített városházát az 1874. november 28-án tartott gyűléssel megnyitották. Legimpozánsabb terme ma is a 110 személyt befogadó nagy tanácsterem A falakat Kovács János arcképfestő 1895-ben készített Bocskai Istvánt és Kossuth Lajost ábrázoló alkotásai díszítik. Az emeleti üveges vitrinekben kis helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
• A Hivatal nagykapuján kilépve Horvai János ( 1873 - 1944 ) alkotását pillantjuk meg, amely az ország egyik legszebb Kossuth szobra. Az alkotás 1904-ben került átadásra. Az ünnepségen megjelent Kossuth Lajos fia, Ferenc is, aki különvonattal érkezett a városba. A leleplezést a nánási Kossuth - dalkör Himnusza nyitotta meg, mely után Rákosi Viktor, a kerület képviselője mondotta el ünnepi beszédét :
• " Históriai föld az, amelyen állunk. Itt leomló várromok nem beszélnek nekünk a nemzet múltjáról, de históriaivá teszi ezt a nép, mely rajta lakik s melynek minden egyes tagjában mint történelmi tudat épen él, hogy ő szolga és jobbágy nem volt soha, mert ő ezt a földet és e szabadságot egyszerre kapta a nagy Bocskaitól.
• " Itt áll a mi szobrunk, fél kezével szívébe kap, abba a nagy szívébe, melyből egykor halhatatlan érzelmek és gondolatok nílusáradata tört elő, megtermékenyítve az országot. Másik kezét ökölbe szorítja, mutatva, hogy a magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek nincs vége … "
• A főteret 2005-2006-ban átalakították, parkosították, a sétányokat járólapokkal fedték, szökőkutat építettek. A szökőkút szomszédságában egy barna márványlap található, az alatta eltemetett szovjet katonák emlékére. Az előzőleg itt lévő monumentális mészkőből faragott, női alakot ábrázoló Felszabadulási Emlékművet, melynek alkotója Pál István szobrászművész, az Ady E. krt. és Dorogi utca kereszteződéséhez szállították és ott állították fel.
• 2005. december 11-én, egy nappal a korponai kiváltságlevél kiadásának 400. évfordulója, tehát a Város Napja előtt avatták fel a Győrfi Lajos által alkotott Bocskai szobrot, mellyel régi adósságát törlesztette a város a fejedelem iránt. A fenséges alkotás valóban méltó módon állít emléket Bocskai Istvánnak.
• A szobor és a Szabadtéri Színpad között találjuk a Testvérvárosok Címerfalát, ahol Hajdúnánásnak illetve testvérvárosainak, a lengyel Ustronnak, a felvidéki Pöstyénnek és a Partium-beli Érmihályfalvának a címereit láthatjuk. A falon az ötödik hely még szabad, várva egy új testvérvárosi kapcsolat kialakítására. A címereket Laborcz Flóra ötvös-szobrászművész készítette. A fal és a színpad közötti járdán haladva már meg is érkeztünk az egykori Járásbíróság bejáratához. Az ajtón belépve a padlón rögtön megpillantjuk az építés dátumát : 1909.
• Hajdúnánásnak 1605-től kezdve pallosjoga volt. Az igazságszolgáltatást a kapitány és 12 esküdt gyakorolta egészen 1744-ig. E tevékenységhez nélkülözhetetlen a börtön. Az itteni annyira egészségtelen volt , hogy " az egészséges ember sem bírja ki egészsége változása nélkül, az alsó tömlöcben " írták akkoriban.
• 1872. január 7-én megalakult a Járásbíróság és a Telekkönyvi Hivatal, amely a hamarosan felépült új Városháza épületében került elhelyezésre. A gondok megoldását azonban csak egy önálló Járásbíróság felépítése jelentette. Az első tervet Somogyi Gyula kiváló nánási mérnök készítette el, amit Jablonszky Ferenc építész fejlesztett tovább Budapesten. A város vezetői az építéssel Weil Rezső és Szilárd Lajos budapesti építészeket bízták meg, akiknek munkája nyomán két év múlva, 1909 augusztus 26-án már állt a kétszintes, eklektikus stílusú Járásbíróság és Fogház. A hivatali helyiségek az emeleten kaptak helyet, míg alul a börtönőr lakása és a cellák sorakoztak. 1951-ben a Járásbíróság megszűnt és Hajdúböszörménybe került. Az épület ma középiskolai Diákotthon.
• A Bocskai szoborral szemben áll a Köztársaság tér egyik legszebb épülete, a Városi Művelődési Központ. Az intézmény a hajdúnánási születésű író, Móricz Pál ( 1870 - 1936 ) nevét vette fel. Egykoron helyén a " Traktil " nevű vendégfogadó állott, amelyet tűz pusztított el. 1895 szilveszterén azonban helyette már állt a Berger Jenő terve alapján eklektikus stílusban emelt Bocskai Vendéglő. Sokáig szálloda, vendéglő és bálterem működött benne, míg az 1930-as évek derekán az akkori bérlő a báltermet mozivá alakította. A II. világháború után az épület kultúrházzá vált és a mai napig is a művelődést szolgálja. Az ötvenes években rövid ideig a híres nánási költő, Soós Zoltán is igazgató volt itt.
• 1988-ban Nagy Ágnes terve nyomán egy modern, 380 férőhelyes színháztermet toldottak a régi épülethez. Ebben a teremben gyakorolnak a NÁNA táncstúdió táncosai, a NANÁ ( Nagynánási ) színház amatőr színészei, a Városi Énekkar, de a falakon belül működik filmesklub, természetjáró kör, helyet kapnak képzőművészeti kiállítások is. Évente kerül megrendezésre szeptemberben a Szüreti mulatság, tavasszal a regionális tánctalálkozó, két évente pedig népművészeti vásár, Kukorica - és Aranyszalma fesztivál csábítja a nézelődni vágyókat.
• A Művelődési Központ árnyat adó hársfái alatt jól esik megpihenni, s a padokon üldögélve szemügyre vehetjük Gyurcsek Ferenc A hajdúk letelepedése című 1987-ben átadott két domborművét.
• A város fő utcájának tekintett Bocskai utcán rövid séta után juthatunk el egy szinte elbújó kis templomhoz, amely a katolikusoké.
• Hajdúnánásra csak igen lassan és gyér számban települtek be más vallásúak. A római katolikusok is első templomocskájukat csak 1863-ban szentelték fel. A XIX. Század végére azonban ez a kápolna kicsinek bizonyult, így 1895-re Samassa József dr. egri érsek elrendelte egy új templom építését. A terveket Wind István egyházmegyei mérnök készítette és az építkezést is ő vezette. A felszentelésre 1895 október 25-én került sor, amit Toronyi István nagykállói esperes végzett el. 1965-ben a szentély két oldalsó ablakát falazták be, rá két évre pedig az egész szentélyt áttervezték. Ekkor kerültek Kákonyi Asztrik ferences rendi szerzetes freskói a falra és a mennyezetre. A régi főoltár képe és a díszek a sekrestyébe kerültek. A toronyból a mai napig is két harang " szólítja meg " a hívőket.
• A templomtól mintegy 200 méternyire magányos sárga festésű ház áll, ablakai fölött faragott méhecskékkel. Építésének idejét, tervezőjét, építőjét sajnos nem ismerjük, egy azonban bizonyos - 1900-ban még nem állt itt. Ha az időben vissza tudnánk menni és belépnénk az épületbe, akkor balra indulva a Hajdúnánási Takarékpénztárba jutnánk, míg jobbra fordulva az egykori Úri Kaszinóba érkeznénk. A II. világháborút követően pártok székháza lett : előbb a Független Kisgazdapárt, majd az MSZMP birtokába jutott. 1984-ben a Városi Könyvtárat alakították ki benne. Jelenleg a Hajdúnánási Helytörténeti Gyűjtemény kap helyet a falak között, időszaki kiállításain pásztori emlékek, egykori képeslapok, érmék, makettek, helytörténeti kiadványok stb. ill. Draviczky Imre, Gaál Mátyás és Hódos Imre hagyatékai láthatóak. A Könyvtár a szemközti "fehér ház"-ba költözött. Ez a bauhaus stílusú épület 1982 szeptember 16-án kezdte meg pályafutását - pártházként. Most a Könyvtár mellett ( ahol a kölcsönzés mellett olvasóterem, Internet elérhetőség és értékes helytörténeti gyűjtemény is várja a látogatókat ) irodák és a Hajdúnánási Televízió stúdiója található benne. Az épület előtt láthatjuk Laborcz Ferenc (1908-1971) Munkácsi díjas művész 1948-ban alkotott Petőfi szobrát, amely a Járásbíróság elől a 2006-os térrendezéskor került mostani helyére.
• A Könyvtár elől már megláthatjuk a kicsit távolabb álló Szent Flórián szobrot és a régi tűzoltó – locsolókocsit, mindkettőt a Tűzoltóság épülete előtt. Nánáson az első önkéntes tűzoltó és életmentő szervezkedés 1879-ben történt. Ez a csoport kétszer is felbomlott, de újjá is alakult. Alapítólevelüket 1890 május 30-án a belügyminiszter is szignálta. A tűzoltók először a Városháza épületében állomásoztak, csak 1946-ban kerültek a Bocskai utca 27. szám alá. A szép épület mai tűzoltó laktanya. Sarkán ártézi kút vize csordogál, ahol néha bizony sorba kell állni a hajdúnánásiak által igen kedvelt, gyógyhatású vízért.
• Hosszabb múltra tekinthet vissza a tűzoltókénál a hajdúnánási gimnáziumi oktatás. Az alapítás 1656-ra tehető, amikor a debreceni Kollégium Szenczi Márton személyében rektort küldött városunkba, így a Kollégium partikulájaként kezdhette el működését az iskola. 1860-tól az addigi négy osztály helyett hat osztályban kezdték meg a tanítást. 1890-ben építették fel az Iskola utcán ma is álló épületet, amelyben már minden osztály külön termet kapott. A következő években azonban az iskola sorsa bizonytalanná vált. A veszély elhárítására a város lakossága összefogott, a sok adakozó közül is kiemelkedik Soós Gábor főjegyző, aki óriási segítséget nyújtott nem csak az iskola megtartásában, hanem egy új gimnáziumi épület felépítésében is. 1906-ban már állt a Bocskai utcán az Orth Ambrus tervezte eklektikus stílusú oktatási intézmény. Az építési munkákat Weil Rezső és Szilárd Lajos pesti építészek végezték. 1924-ben azonban az Országos Közoktatási Tanács kimondta, hogy " a teljesen agrárjellegű Hajdúnánásnak középiskolár szüksége nincs ". Megmentésére nem csak a város lakosai, de a környező települések és a tiszántúli református gimnáziumok is összefogtak - sikerrel. Az 1940-es években a legjobb tiszántúli középiskolák között emlegetik. 1962-től beindult a szakközépiskolai képzés is, így 1974-ben új kétemeletes műhelyépületet toldottak az iskolához. A Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő intézmény főépületét 2006-ban gyönyörűen felújították. Előtte kis park került kialakításra, benne az iskolához köthető fontosabb személyiségek szobraival.
• A Gimnáziummal szemben a Bocskai utca 22. szám alatt kis gyógyszertár áll. Oldalán emléktábla: " Ebben a gyógyszertárban kezdte meg pályafutását és világraszóló jelentőségű kutató munkáját Kabay János gyógyszerész ( 1896 - 1936 ) a hazai morfingyártás megalapítója."
• A Gimnázium háta mögött a Jókai utcára kanyarodva egy szépen faragott székelykapu előtt haladunk el, amely a Reszegi Sándorné népi iparművész által működtetett Alkotóház bejárata. A szép kiállású épületben a szalmamúlttal, a szalma feldolgozással kapcsolatos emlékek láthatóak, valamint szomszédságában találunk egy korhűen berendezett parasztházat is. A főépület alkalmas alkotótáborok, kézműves bemutatók megtartására, de szállás is foglalható itt.
• Az Alkotóházat elhagyva hamarosan egy újabb emléktáblás épülethez érünk ( Jókai u. 16) : " Ebben a házban született és töltötte gyermekéveit városunk tragikus sorsú költője Maghy Zoltán ( 1907.XI.16. - 1930.XII.27.) Ady halkszavú utóda. Posthumusz kötete megjelenése alkalmából Hajdúnánás lakossága 1973.XI.1. "
• A Jókai utcán továbbhaladva, a sorompó után jobbra kanyarodva kb. 1,5 km-es út után juthatunk el városunk nevezetességéhez, a Városi Fürdőhöz. 1958. November 5-én fúrási munkálatok nyomán 67 C fokos termálvíz tört a felszínre. Az 1019 méteres mélységből feltörő hőforrás vízhozama 2000 liter volt percenként. Az egykori strand a mai csónakázó tó helyén várta az úszni, lubickolni vágyókat, egészen 1962-ig, az új fürdő megépüléséig. Itt alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos hévízben és magas bróm- és jódtartalmú gyógyvízben - amely mozgásszervi bajokat gyógyít - mártózhatnak meg a vendégek. A 9 hektáros parkosított területen 6 medence ( 3 gyerek, 1 gyógyvizes, 1 úszó és 1 fedett ) várja a látogatókat, bennük a víz hőmérséklete 23, 30 és 37-38 C.
• A fürdő dinamikusan fejlődik. Az utóbbi években felújításra került a benti és a kádas fürdő, a zuhanyzó, az úszómedence, a gyerekmedence mellett csúszda hívogatja a nebulókat. A szolgáltatások változatosak : gyógytorna, gyógymasszázs, fizikoterápia, víz alatti vízsugármasszázs, súlyfürdő, iszappakolás, kádfürdő, étterem, bisztró, szállási lehetőségek.
• A stranddal szemközti, a Sporttelep mellett vezető út visz el minket Magyarország elsőként alapított strucctelepére. A farm 1993-ban létesült. A dél-afrikai eredetű madarak ( az első példányok Angliából érkeztek ide ) megszokták az új környezetet, jól érzik magukat. A struccok nem csak idegenforgalmi látványosságként szolgálnak - minden részük ( toll, bőr, tojás ) felhasználható, húsukból pedig finom ételek készíthetőek. A strucctelepre látogató gyerekek számára nagy élmény lehet a futkározó struccok látványa, a szülők pedig tojásból, tollból készült dísztárgyakat vásárolhatnak.
• Utunk most visszakanyarodik a városközpont felé. A református templomtól néhány percnyi sétával könnyen megközelíthető az a nádfedeles parasztház, mely kiállítóhelyként mintegy 20 éves múltra tekint vissza. Az épületet az egykori tulajdonostól - özvegy Szabó Mihálynétól - az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vásárolta meg és nyilvánította műemlékházzá. A felújítási munkálatokat a helyi Városgazdálkodási Vállalat végezte. A megnyitást követő években az akkori megyei tanács egy szülőföldgyűjtemény létrehozását engedélyezte: az első látogatók városunk kiemelkedő személyiségeinek, 1848-as emlékeket, a helyi dalárda rekvizítumait, a szalmafonás eszközeit, népi használati tárgyakat és Hajdúnánással kapcsolatos dokumentumok másolatait tekinthették meg.
• Az épület 1984-től Tájházként működik. A helyi Művelődési Központ munkatársai és a debreceni Déri Múzeum szakemberei rendezték be Hajdúnánáson felkutatott illetve a Déri Múzeumból kiadott tárgyakkal. Maga az épület az 1700-as évek végén épült népi klasszicista stílusban, magán viseli korának jellemzőit: a többi alföldi ház mintájára egyenes, náddal fedett és három osztatú, hosszában tornác vonul végig. A falak vályogból készültek, fehérre meszeltek, lábazatuk fekete.
• A házba belépve a pitvarba érkezünk, ami az előszoba és a konyha közös funkcióját látta el. Itt található a beépített szabadkéményes tűzhely és innen fűtötték a két kemencét: a bal oldali kemence még mindig üzemképes, a másik viszont lebontásra került, egykori létéről már csak a megmaradt kulinaajtó tanúskodik. A pitvarban konyhai eszközök, használati tárgyak, dísztányérok is láthatók.
• A nagyház vagy más néven tisztaszoba módos paraszti életvitelre utal, az épületben itt találhatóak egyedül ablakok. A sarokban búboskemence áll. A berendezés hagyományos: megvetett ágy, komód, szekrény, kanapék, lisztesláda / 1867-ből /, asztal és székek.
• A kisházban nem az eredeti berendezés, hanem szalma és gyékény kiállítás tekinthető meg. Az ország egyik legrégebb óta működő szalmaipara - mely 200-250 éves múltra tekinthet vissza - Hajdúnánáson található. Az itt kiállított gyűjtés darabjai a múltnak állítanak emléket. Látható szalmavarrógép, mángorlók, táskaformák, fonatok, ölezőfa illetve az aratás különböző emlékei: aratókoszorúk, kunkorgók, szalmaboronák. A polcokon csuhéjból, gyékényből, mákgubóból, kukoricacsutkából Vitéz Istvánné helyi népművész által készített játékok sorakoznak. A falakon Reszegi Sándorné népi iparművész által az egykori Sohler-féle szalmakalapgyár katalógusa alapján készített kalapokon tekinthetünk végig.
• Az udvaron gémeskút, góré és egy nyitott szín található. Hátul láthatjuk az egykori istállóból átalakított kovácsműhelyt, benne fújtatóval, lábbal hajtós köszörűvel, kovácsszerszámokkal.
• Az udvaron szekér, mezőgazdasági eszközök és a népművészeti alkotótábor ideje alatt készült hagyományos formájú lovasszán áll, tanúskodva alkotói mesterségbeli tudásáról.
• Hajdúnánás története folyamán mindig szegény volt kuriális építészeti emlékekben. A Bocskaitól kapott kollektív kiváltság és az elmúlt századokban fenntartott közös tulajdon miatt nem alakult ki tehetős földbirtokos réteg, így jelentősebb vagyonok sem halmozódtak fel.
• A város egyetlen kuriális épülete a Zrínyi u.17. szám alatt található. A népemlékezet úgy tartja, hogy " az a Csohány Sándor úr építette, aki Napóleon hadseregében harcolt". A ház klasszicista stílusjegyei alapján is kijelenthető, hogy minden bizonnyal a XIX. század elején épült. A kúria két oldalt egy-egy keresztbe fordított, csapott nyeregtetős épületszárnyból áll, melyet kosáríves középtornáccal ellátott tömb köt össze. Belsejében konyhát, kamarát, lakószobákat találunk. Utóbbiakban díszes XIX. századi cserépkályhák állanak.
• Ebben a házban látta meg a napvilágot a város nagy polgármester, Csohány László. Az ő munkássága alatt építették a gimnáziumot, A Kaszinó, a Járásbíróság és A Bocskai Vendéglő épületét, ekkor állították fel a Kossuth szobrot, befutott az első vonat, Megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet, a városban téglajárdákat raktak le, kutakat fúrtak … és a sort még sokáig folytathatnánk.
• Csohány László szülőháza ma magánlakás, így nem is látogatható, csak az utcáról vethetünk rá pillantást és emlékezhetünk a nagy elődre.
• Már innen a háztól is láthatjuk a Csiha Malom tömbjét, amely 54 méteres magasságával a város második legnagyobb építménye. Az, hogy a kezdetben kis malmocskából óriási, modern létesítménnyé vált, az főleg Csiha Győző érdeme. A baloldali érzelmű fiatalembernek a Tanácsköztársaság ideje alatt betöltött szerepe miatt menekülnie kellett a városból. 1923-ban tért vissza és kezdett hozzá édesapja öreg malmának fejlesztéséhez. Az építkezés 1938-ban kezdődött és 1942-ben fejeződött be: felépült az akkori Magyarország legkorszerűbb műmalma. 1945-ben ismét a tulajdonos segített - állítólag a családi ékszerek mentették meg attól, hogy a kivonuló német csapatok felrobbantsák. 1948-ban az építményt államosították. A kisemmizett Csiha Győző Pestre került és ott, 1962-ben mondott búcsút az életnek. Nevét ma Hajdúnánáson utca őrzi. A nánásiak által Csiha malomnak mondott épület szerepel a Magyar Posta által 1951-ben kibocsátott bélyegen is, amely az egyetlen Hajdúnánást ábrázoló postabélyeg.
• A malommal szemközti, elhagyott Tungsram gyártelep mellett vezet egy kis ösvény a drótkerítéssel elzárt zsidó temetőhöz. A II. világháború előtt a városban nagy számban éltek zsidók. A Mártírok utcán két templomuk is állt, az egyik még a háború után is működött. Az esztelen faji törvények a nánási zsidók nagy részét német megsemmisítő táborokba juttatták. A túlélők közül a 60-as évekre az utolsók is elköltöztek a városból, így zsinagógájuk is lebontásra került. Ma már csak ez a csöndes , szomorú temető őrzi emléküket.
• Sétánk utolsó állomásához érkeztünk, amihez bizony át kell jutnunk a város másik végébe, hogy megtekinthessük az itt álló csőszkunyhókat. Közülük hármat 1991-es helyreállításuk után az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műemlék jellegű építménnyé nyilvánított.
• Legkönnyebben az 1872-es építésűt érhetjük el a Liget utcán egyenesen lesétálva. Mindegyik csőszkunyhót a dűlőutak kereszteződésébe, arccal a város felé építették és bejáratuk a rövid oldalon van. Mindegyik kunyhó két osztatú, pitvarra és házra tagozódik. A pitvar padlás nélküli, közepén földbe mélyített, téglából kirakott tűzhely található. A másik helyiség már padlásolt, a sarokba boglyakemence áll. Ez a szoba már nem csak szolgálati hely volt, hanem laktak is benne. A csőszkunyhók egy egészen korai, késő középkori és hódoltságbeli alföldi magyar ház emlékét őrzik.
• A kunyhóktól visszafelé jövet érdemes egy pillantást vetnünk az egykori Hősök Ligetének megmaradt részére. A két világháború között alakítottak ki itt egy emlékhelyet az I. világháborúban elesett hősök tiszteletére. A központi emelt részen a tiszti állományúak, míg az emelvény melletti ösvényeken a honvédek emléktáblái voltak megtalálhatóak. A II. világháború után a Liget tönkrement, később egy Ifjúsági Parkot alakítottak ki itt sportpályákkal, játszótérrel, KRESZ pályával, színpaddal. Mára már ez is megszűnt. Az elvadult, de ebben az állapotában is szép kis zöld terület rendbetétele még várat magára, a területhez igencsak kötődő nánásiak nagy bánatára.
• A határ
• A táj, melyet Hajdúnánás város közigazgatási határa összefog, ma is változatos. A nyírségi homoktalaj találkozik itt a lösszel, századok óta művelés alá fogott földek rétekkel, szíkfoltos legelőkkel. Ősi folyóvizek, erek, vízállások, valamikor összefüggő ingoványos-mocsaras rétek kisebb-nagyobb maradványai még ugyanúgy fellelhetők az ember tájat átalakító munkássága után, mint a lápos, fenék elnevezésű mélyebb részekkel váltakozó hátak, halmok.
• A hajdúvárosok között is feltűnően nagy területű határ 1858-ban érte el mai kiterjedését. A 46 287 katasztrális holdnyi földterület teljes bemutatására nem vállalkozunk, csak a határ néhány ismert és szép helyére kalauzoljuk most el Önöket.
• Tedej: Tedej 1310-ben nyer először említést egy birtokosztozkodási perben, nevét Tegey-nek írva. A falu a Gutkeled család birtokába tartozott. A tatárjárás idején osztozott az elpusztult Nánás sorsában. A következőkben keveset tudunk róla. A Debreceni Református Kollégium múzeumában egy 1631-ben Debreceni Miklós ötvös által készített úrvacsora-poharat őríznek, ami a tedeji református egyház tulajdona volt. A falu ekkor még állott, pusztulása az elkövetkező esztendőkben történhetett. A néphit szerint Tedej iratait a falu harangjába tették bele és ásták el a közelben. Megtalálása sajnos még várat magára. A falu romjait a Tedeji templomdomb őrzi. Tetején 1999-ben emlékkereszt került felálításra.
• A mai Tedej a templomdombtól észak-keletre fekszik. A néhány száz fős településnek leginkább az itt lévő Állami Gazdaság biztosít megélhetést.
• Keleti-főcsatorna: A csatorna építésének terve már 1863-ban felvetődött. A munkálatok azonban csak 78 évvel később, 1941-ben kezdődtek el, éppen Hajdúnánáson. Az 1941 augusztus 25-i nagy ünnepségen megjelent Horthy Miklós és felesége, valamint Bárdossy László miniszterelnök is. Az építés 15 esztendőt vett igénybe, 1956-ban adták át a 108 km hosszú csatornát.
• A nánási határszakaszon három helyen, Tedej, Polgár és Görbeháza felé betonhidakon tudunk átkelni. A polgári híd szomszédságában üdülőtelep létesült. A csatorna kiválóan alkalmas horgászásra, valamint vizisportok gyakorlására. Elkészült egy csónakkikötő is, nem messze a görbeházi hídtól.
• Határunk történelmének néma tanúi a halmok. Többségük egy-egy sírt rejt magában és sok száz, ezer esztendő óta figyeli az idő múlását. Ismerkedjünk meg néhányuk történetével.
• Testhalom vagy Rác domb: Ezt a helyet nem is a határnál kellett volna említenünk, hiszen a város belterületén, a Petőfi utca végénél fekszik. Keletkezésének történetét monda meséli el:
• Mikor Bocskai fejedelem letelepítette a hajdúkat, a szomszédos Viden rácok laktak. Ezeknek a harcosoknak nem tetszett az új szomszédság, eltökélték, hogy kiirtják a hajdúkat. Tervüket azonban meghallotta egy rác koldusasszony aki a tanácsterem ablaka alá feküdt le pihenni. Bizony elszomorodott - sajnálta a nánásiakat, böszörményieket akik mindig jók voltak hozzá, üres kézzel sohasem engedték el.
• Másnap nehéz szívvel indult Nánásra. Az első házban ahova alamizsnáért bekopogtatott, fiatal asszony ringatta gyermekét. Míg a menyecske harapnivaló után nézett, a koldus bánatosan simogatta a gyereket: "De szép vagy, te Isten áldása. De kár, hogy meg kell halnod." A visszatérő fiatalasszony azonban meghallotta ezt és faggatni kezdte a koldusasszonyt, hogy miért kell fiának meghalnia. Az asszony másra próbálta terelni a szót, de ekkor már késő volt. A hadnagy elé kísérték és ott elárulta a rácok szándékát. Nánás, Böszörmény és Hadház megtette az előkészületeket. A város szélén szalmakazlakat raktak össze, a harcosok pedig megbújtak a környéken. A sötétséggel megérkeztek a rácok is. Mikor besétáltak az előkészített csapdába, a hajdúk meggyújtották az összekészített szalmát és a támadt világosságnál irgalmatlanul öldökölni kezdték a rácokat, akik közül kevesen élték túl az ütközetet. Ezután a megdühödött hajdúk felégették Videt, csak a koldusasszonynak és családjának kegyelmeztek meg. Az elpusztult rácok tömegírba kerültek, föléjük dombot hordtak. Így keletkezett a Test-halom. Ma már nem kapcsolódnak hozzá ilyen véres események: a gyerekek csúsznak le róla szánkóikon.
• Fekete halom: A Polgári úti híd közelében lévő 101 méter magasságú halomhoz három történet is fűződik. Az egyik szerint itt régen egy falu állott, ami tűzvész következtében a fekete földdel lett egyenlő. A másik mese egy juhász emlékét őrzi, aki a domb környékén legeltette juhait. Egyik éjszaka világosságra ébredt - a földből lángok csaptak ki. A juhász közelebb ment és meglátta, hogy a halom mélyén pénz van elrejtve. El is határozta, hogy Szent György éjjelén kiveszi onnan a kincset. Az említett éjszakán elrejtőzött a dombon és várt nagy türelemmel. Éjfélkor fel is csaptak a lángok, de akkora erővel, hogy a juhász és a halom szénné égett. Így lett a domb neve Fekete halom.
• Voltak azonban akik nagyon kedvelték ezt a helyet. A legenda szerint holdtalan éjszakában a nánási és környékbeli boszorkányok adtak itt találkozót egymásnak. Vigadoztak, mulattak, emberi húsból készült ételeket faltak. Talán ezért találtak itt gyakran a szántogatók emberi csontokat?
• Királydomb: A nánási-polgári határ mentén álló kis magaslaton emberemlékezet óta kocsma működik. Történetünk idején azonban csak egy kis házacska állt rajta. Mátyás király ezen a környéken járt igazságot tenni. Igen ám, de a Tisza éppen áradt és a hömpölygő ár a kis dombig kergette Igazságos Mátyást, alig tudott felmenekülni a házig. A gazda szívesen fogadta a jövevényt, meg is vendégelte. Mikor az ár elapadt, a király folytatni tudta útját. Búcsúzóul az ember elé állt és a szíveslátásért cserébe így szólt: " Mától ez a föld, amit innen be tudsz látni, az a tied legyen, mert te uradat és királyodat láttad vendégül." Ezóta Királydomb a neve ennek a helynek.
• Végezetül két kis erdőre hívjuk fel a figyelmet. Az egyik az Előháti erdő. Nevét onnan kapta, hogy nyugat felől érkezve ez az első hátas rész. Az erdő mellett a Hortobágy csatorna folyik csendesen. A fák között egy romos épületet találunk, benne a II. világháború után tanyasi iskola működött. Sajnos állaga egyre inkább rosszabbodik.
• A másik erdőnk Görbeháza felé fél úton a Varjasi. Az erdő melletti sűrű vízfolyásokkal szabdalt területen állt egykor Varjas falu. Elpusztulásának körülményeit sajnos nem ismerjük, csak az itt lévő nagy számú cserépdarab tanúskodik az egykor itt éltekről.
• Ezzel az utolsó túrával bejártuk Hajdúnánás város és a határ legnevezetesebb helyeit. Természetesen látnivaló még bőven akad: a csendes vízfolyások, a hőségben rengő legelők, árnyat adó facsoportocskák, friss illatú szántóföldek, öreg nádtetős házak - mind várják a nyitott szívvel közeledő látogatót.
• Szólláth Zoltán
• Felhasznált irodalom:
• Barcsa János: Hajdu-Nánás város és a hajduk történelme
• 1900
• Buczkó József: Pusztuló értékeink
• Debrecen 1995 Ethnica
• Buczkó József: A hajdúnánási szőlőskertek népi építkezése
• Hajdúnánás, 1992 Nánási füzetek 11.
• Csontos Gábor: A nánási szalmaipar
• Hajdúnánás, 1975
• Draviczky Imre: Hajdúnánás földrajzi nevei
• Hajdúnánás 1990
• Hajdúnánás története
• Hajdúnánás, 1973
• Patai István jegyzetei